Előre leszögezem, varrni nem tudok, csak próbálkozom. Autodidakta módon, külföldi bloggerektöl tanulgatom, annyi a varró tudományom, hogy itthon pár dolgot el tudok készíteni, úgy ahogy. :)
A középsőm kezdi az ovit. Izgalmas. :) neki varrtam ezt a zsákot, a fazon nagyon bevállt.
Van egy olyan bolondériám, hogy szeretek én csinálni dolgokat, így mikor Legnagyobbom kezdte az ovit, fel sem merült bennem, hogy a zsákot vagy ágyneműt veszem. Később fogtam a fejem, mert így lényegesen többe került, de az elmúlt két év tapasztalata azt mondatja velem:megérte. Látom a többiekét, csúszik le a vállfáról mert végig fel van hasítva, bajlódnak a cipzárral (most komolyan, ha valaki vinni akar a zsákból valamit, egy cipzár nem fogja megakadályozni), nyúlik, mert a legeslegvékonyabb szövetböl készül, stb. Bezzeg, amit én készítettem! :D dupla anyagból készült, nem is az olcsó fajtából, hisz azok nem ilyen menö mintázatúak. :D
Így szeptembertől vagy sokkal több időm lesz, mert csak a Csajom marad már itthon, vagy még ennyi sem, mert egyedül unatkozni fog. Kíváncsian várom az elkövetkezö heteket. :)